Temperált helyiségek padlóinak hőszigetelése elkerülhetetlen. Temperálás alatt nem csak a lakó-, vagy közösségi terek fűtését, de pl. hűtőházak, hűtőkamrák hűtését is érteni kell, azaz nem csak a termelt hőt kell megőrizni fűtéskor, de a magasabb energiaigényű hűtést is védeni kell a külső felmelegedéstől hűtés esetén.
Padló nem csak talajon van, de pince fölött-, vagy épületbelsőben szintek között is, melyeknek ha eltérő a rendeltetésszerű használathoz igényelt hőmérséklete, akkor azok hőszigetelésére is figyelmet kell fordítani. Különösen emeletközi födémek esetében, hőszigeteléssel együtt nemegyszer hangszigetelési -elsősorban lépéshangszigetelési- igény is felmerül. Előre kell bocsátani, hogy az XPS lemezek ugyan kiváló hőszigetelő képességgel és számos más előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, de anyagszerkezetükből adódóan hangszigetelésre nem alkalmasak!
A talajon fekvő padlók különleges épülethatároló szerkezeteknek számítanak, mert az alattuk lévő talaj egy igen nagy hőtehetetlenségű közeg, melynek hőmérséklete néhány méterrel a felszín alatt, az egész év folyamán, gyakorlatilag állandó. E tulajdonság kedvező a téli hőveszteségek szempontjából, ami azonban csak igen nagy alapterületű épületek belső padlószakaszaira érvényes. Az ilyen épületeknél általában (állagvédelmi és energiatakarékossági szempontból) elégséges a padló külső tér felöli sávjainak (kb. 1,00 m) hőszigetelése, vagy a lábazat hőszigetelt kialakítása (célszerű a kettő együttes alkalmazása) de kis épületeknél, hőérzeti szempontból mindenképpen tanácsos a teljes padlófelület hőszigetelése.
Ha egy földszinti padló térségének hőveszteségét vizsgáljuk, pontosabb %-os mutató az -átlagosan- 40%-os homlokzati veszteségből legalább 5-8%-ot a lábazatnak tulajdonítani, ami egyben hozzáadódik a padló -átlagosan – 10%-al figyelembe vehető értékéhez, azaz összességében közel 20%-os hőveszteség kezelhető padló és lábazatszigeteléssel.
A padlók hőszigetelésében fontos szempont a beépítésre kerülő hőszigetelő anyag terhelhetősége. A tervezés során vizsgálni kell a hőszigetelő réteg vastagságát, a hőszigetelendő helyiség alapterületét, a burkolataljzat vastagságát, -fajtáját (vasalt, vagy vasalatlan) a hasznos terhek mértékét és típusát (dinamikai hatás, csúsztató igénybevétel) ezek együttes mérlegelése alapján dönthető el a hőszigetelés típusának megválasztása. A RAVATHERM XPS 300, 500 és 700 SL termékek gyakorlatilag minden általános terhelési osztályban alkalmazhatóak, függetlenül a padlót magába foglaló helyiség rendeltetésétől. (a normál EPS termékek terhelhetőségi teljesítménye körülbelül 200 kPa-ig terjed, míg az XPS-nél 300 kPa-nál „kezdődik”) A RAVATHERM XPS termékek nyomószilárdságukat tekintve, tartós terhelés esetén / hosszútávon maximum 2%-os összenyomódás mellett/ 130-250 kPa feszültségre vehetők igénybe. Ez megfelel kb. 13-25 tonnás m2-kénti terhelésnek!) A RAVATHERM XPS biztonsággal tervezhető és építhető be lakásoktól a padlófűtéses közösségi tereken át egészen az igen magas terhelésű ipari padlókig.
folytatjuk
Vélemény, hozzászólás?