A Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetésével hazai szakértők egy egyedülálló kutatás keretében azt vizsgálták, hogy hogyan változik a lakóingatlanok értéke azok energiahatékonysági besorolásának függvényében. A kutatás a RenoHUb projekt keretében valósult meg.
A kutatás
A kutatás célja az volt, hogy a lehető legszélesebb és legmegbízhatóbb adatbázison vizsgálja azt, hogy a hazai lakóingatlanok értékét hogyan befolyásolja azok energetikai felújítása. A kutatás célcsoportja a családi házak voltak, ehhez a KSH, a NAV és a Lechner Tudásközpont adatbázisainak összekapcsolásával 8000 családi ház esetében vizsgálták meg azok piaci árára ható tényezőket.
A kutatás első lépésében, a meglévő adatbázisokat felhasználva egy új országos jelentőségű adatbázist hoztak létre. Ennek segítségével vizsgálták, hogy a rendelkezésre álló épületjellemzők mennyire határozzák meg az ingatlan energetikai hatékonyságát.
Második lépésben megvizsgálták, hogy a piac hogyan árazza be az energetikailag felújított családi házak adta előnyöket. Az ingatlan értékét meghatározó tényezők között elemezték az ingatlan alapterületét, elhelyezkedését, a régióközpont és Budapest elérési idejét, a telek területét a településkategória mediánjához képest, az építés és a felújítás évét, az ingatlan tranzakciójának idejét az ingatlan állagát, falazatát, szobaszámát stb.
Eredmények
Az adatbázisok vizsgálatából kiderült, hogy a magasabb energetikai besorolás hatására szignifikáns növekedés (prémium) jelentkezik a családi házak árában. Míg a jó energiakategóriájú családi házak nagyjából 15-20%-os prémiumot mutatnak a követelményrendszer „átlagos”, FF kategóriájához képest, addig a magas energiaigényű, alacsonyabb kategóriájú ingatlanok árában majdnem húsz százaléknyi csökkenés (diszkont) mutatkozik.
Az alapvető trendek megegyeznek a községek, megyeszékhelyek és városok esetén: a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb, de ahogy az átlagostól az alacsonyabb energetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felé haladunk, már nem mutatható ki további árcsökkenés. Kivételt képez Budapest, ahol nincs egyértelmű kapcsolat: itt az ingatlan fekvése nagyobb szerepet játszik az árban, így a régebben beépült, magas presztízsű területek ingatlanai akkor is drágábbak, ha energetikai minőségük nem megfelelő.
Az eredmények szerint tehát a közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több, mint 50%-kal érnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek. Ha átlagos (FF) családi házunkat energetikailag korszerűsítjük, az várhatóan 20%-kal fog többet érni a lakáspiacon.
forrás:
mehi.hu
renohub
Vélemény, hozzászólás?