A belső oldali hőszigetelést minden esetben komoly épületfizikai tervezés előzi meg. Bizonyos esetben azonban a külső falsíkon történő hőszigetelés nem megoldható, vagy előfordulhat, hogy a belső oldali alkalmazás gyakorlati előnyökkel jár.
Meglévő épületek korszerűsítésénél nem mindig lehet a hőszigetelést a homlokzat külső síkján beépíteni, különösen ha az eredeti homlokzatképzést, jelleget meg kell őrizni. Pinceoldalfalak utólagos hőszigetelésénél a belső oldali alkalmazás gyakran az egyetlen lehetőség a hővédelem javítására. Időszakos használatú, nem állandó fűtésű épületek, helyiségek eseten a belső oldalon történő hőszigetelésnek gyakorlati előnyei vannak, hiszen nem kell a nagy hőtaroló kapacitású fal-, födémszerkezetet is felmelegíteni. Ezáltal a helyiség jóval gyorsabban, kevesebb energia felhasználásával fűthető fel. A RAVATHERM XPS hőszigetelő lemezek belső oldali falszigetelésként is tartós, hatékony megoldást nyújtanak. A táblák érdesített felülete megfelelő alap vakolt vagy ragasztott felületképzéshez (hagyományos és gipszvakolatok, gipszkarton, csempe burkolat, stb.).
A belső oldalon hőszigetelt homlokzati fal tervezéséhez nélkülözhetetlen a meglévő, hőszigeteletlen falszerkezet pontos ismerete.
A hőszigetelés a falszerkezet belső oldalán kerül beépítésre, így a falazat fűtött tértől elszigetelt, a külső tér hőmérsékletingadozásának kitett helyzetben van.
A fal téli hőmérséklete csökken a hőszigeteletlen állapothoz képest, így nagyobb a kockázata az esetleges kifagyásnak is, ezért belső oldali hőszigetelést csak teljes keresztmetszetben fagyálló anyagú falazatok esetén lehet alkalmazni.
A hőhidak szintén fokozott figyelmet igényelnek, mivel a felület intenzív hőszigetelése miatt a hőáramsűrűség és a páravándorlás még fokozottabb a kritikus szerkezeti csomópontoknál. A homlokzat síkjára merőleges falak, födémek belső oldali hőszigetelésével csökkenthetők a negatív hatások. Az ajánlott hőszigetelés-vastagság a belső oldalon 3-5 cm.
A RAVATHERM XPS hőszigetelő lemezek viszonylag nagy páradiffúziós ellenállásából következően a hőszigetelés és a falazat érintkezésének síkjában kialakuló páralecsapódás általában nem éri el a kritikus szintet. Normál belső légállapotnál (20 °C, 50-60% rel. páratartalom), a kondenzáció többnyire csak oly mértékű, hogy a szerkezetben lecsapódott nedvesség nyári időszakban kiszárad. Ha a meglévő falazat viszonylag jó hőszigetelőértékű téglából készült, általában nem keletkezik páralecsapódás. Magas légnedvességtartalmú épületekben, helyiségekben (uszoda, mosoda, konyhaüzem) a hőszigetelés belső, meleg oldalán párazáró réteget kell beépíteni, és hatékonyságát számítással ellenőrizni. A belső oldalon hőszigetelt homlokzatú épületeknél, helyiségeknél fokozott figyelmet kell fordítani a rendszeres szellőztetésre a szükséges légcsere biztosítása és a páratartalom megfelelő szinten történő maximálása céljából is.
Belső oldali hőszigetelés előnyei:
-változatlan homlokzati megjelenés,
-a helyiség gyorsan felfűthető,
-kellemes hőérzet a külső fal belső oldalán,
-kényelmes és gazdaságos kivitelezés.
Belső oldali hőszigetelés hátrányai:
-nagyszámú hőhíd a bekötő-falaknál és födémeknél,
-a nyári túlmelegedés veszélye fokozottabb,
-a külső fal lassabban szárad ki,
-a külső falban vezetett vízvezetékek elfagyhatnak,
-a téli hónapokban nedvesség halmozódhat fel a szerkezetben
-tűzvédelmi és akusztikai szempontokat kell figyelembe venni,
-a hasznos alapterület csökken,
Amikor mindenképpen külső hőszigetelés ajánlott:
-folyamatosan használt épületek energiahatékony felújításakor,
-a külső homlokzatburkolat teljes felújításakor,
-nagyobb épületek átfogó felújításakor.