Magyarországon bár felújítások eddig is voltak, és folyamatosan zajlanak, ezek többsége egyáltalán nem, vagy nem megfelelően vesz figyelembe energiahatékonysági szempontokat.
Magyarországon a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók, és ezzel együtt az egyik legnagyobb üvegházgáz kibocsátók is: a lakóingatlanok az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát fogyasztják a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, és ezzel párhuzamosan a CO2-kibocsátás 36 százalékát adják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint.
Összesen 4 millió lakás van Magyarországon, és ezek háromnegyede 1980 előtt épült, ebben az időben pedig az energiahatékonyság még egyáltalán nem volt szempont. A hazai lakóépületek átlagos osztályzata az energiatanúsítványok alapján „FF” vagy akár rosszabb is lehet. Ebből adódik viszont, hogy a lakóépületek energiafogyasztását egy felújítással legalább a felére lehetne csökkenteni, ami hatalmas megtakarítási potenciált jelent.
Egy 2020-as lakossági felmérés rákérdezett a megvalósult és a tervezett energetikai felújításokra, mely alapján fontos tanulságokat lehetett levonni:
– a felújítások elsődleges célja, indoka az esetek zömében nem az energiahatékonyság javítása
– a felújítások döntő részéhez nem készül energetikai terv
– a mélyfelújítások szintjétől messze vagyunk
– a felújítások révén elért energiamegtakarítás messze elmarad a potenciális (és szükséges) lehetőségektől
Ezek az adatok elég ijesztőek, ha a 2050-es klímasemlegességi célokra gondolunk. Legnagyobb gond azonban, hogy minden egyes olyan épületfelújítás, ami nem használja ki a lehető legnagyobb energiamegtakarítási potenciált, a további évekre egy elavult, energiamegtakarítást és kibocsátáscsökkentést nem eredményező helyzetet konzervál. Ez ez úgynevezett lock-in hatás. Ha egy nagyon öreg, régi ablakot nem egy korszerűre, hanem a legolcsóbbra cserélünk, vagy a falak hőszigetelésénél 20 centiméteres vastagságú helyett a 10 centiméteres anyagot választjuk, azzal lehet, hogy most egy kicsit spórolni tudunk, de szó szerint beépítettünk az otthonunkba egy rossz energiahatékonyságú technológiát
A legújabb energetikai követelményszintjének teljesítésére kínálnak megoldást a nagy vastagságú, kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező RAVATHERM XPS zártcellás polisztirolhab termékek. Különleges hegesztéses technológiának köszönhetően már akár a 28 cm vastag XPS tábla is elérhető egy rétegben. Nagy vastagságú hőszigeteléseinket ajánljuk minden újépítésű épület – ideértve a passzívházak és az alacsony energiafelhasználású épületek is – hőszigetelésére, illetve felújítás során utólagos beépítésre, mert tudjuk, hogy a hőszigetelés a leghamarabb megtérülő befektetés, hosszútávon igen jelentős mértékű energiamegtakarítással.
forrás: mehi.hu