Zártcellás polisztirolhab hőszigetelés hasznosított lapostetőkhöz
Gyakran okoz fejtörést, hogy egyenes vagy fordított rétegrendű lapostető készüljön – vannak jellemző esetek, amikor egyértelműen az utóbbi az előnyösebb. Az előnyök érvényesüléséhez azonban az anyagválasztásban és a szerkezeti megoldásokban is figyelembe kell venni néhány alapvető szempontot.
Hogyan áll össze egy fordított rétegrendű terasztető? A vasbeton födémen először elkészül a lejtésképzés, azon a csapadékvíz elleni szigetelés. Ennek a tetejére kerül a hőszigetelő anyag – célszerűen zártcellás polisztirolhab (XPS) anyagból. Következő rétegként egy felületstabilizáló-elválasztó rétegre van szükség, ami lehet geotextília, vagy vízterelőfólia, amire legalább 3-4 centiméteres zúzottkő ágyazatot kell elhelyezni, ami páradiffúziós és vízlevezető–rétegként is működik. Ezután jöhet a burkolat, mely klasszikus esetben beton járólapokból készülhet, de gondolkodhatunk kiselemes térburkolatban, vastag kerámialapban, vagy fában is.
Miért javasoljuk a zártcellás polisztirolhab alkalmazását ilyen célra? Főképpen ezért, mert ha a vízszigetelés fölé helyezzük el a hőszigetelést, akkor ez utóbbi nedves környezetbe kerül, márpedig az XPS – az extrudálási eljárás során kialakuló kristályos, zártcellás anyagszerkezetének köszönhetően – rendkívül kevés vizet vesz fel. (1-3 % térfogatszázalék, a vastagság függvényében).
Az XPS kedvező tulajdonsága a jó hőszigetelőképesség (λ = 0,033-0,035 W/mK). Az anyag nagy terhelhetősége, azaz nyomószilárdsága megfelelő arra, hogy akár nagy közönségforgalmú járófelület legyen kialakítva felette. Ha röviden össze szeretnénk foglalni, hogy mik egy fordított tető előnyei, akkor elsőként és legfontosabbként a csapadékvíz elleni szigetelés védelmét kell említenünk, mind a mechanikai hatásokkal, mind az UV sugárzással szemben. A rétegrend ilyen felépítése épületfizikai szempontból is kedvező: nem kell külön párazáró réteget beépíteni, illetve mivel a vízszigetelés a hőszigetelés meleg oldalán található, nem kell itt páralecsapódástól tartani. Ugyancsak kedvező, hogy mivel először a vízszigetelés kerül a helyére, a további rétegek beépítése időjárási viszonyoktól függetlenül elvégezhető. Végül érdemes arra is gondolnunk, hogy funkcióváltás – akár emeletráépítés– esetén egyszerű a visszabontás és az anyag újrahasznosítása. Ez javítások alkalmával is előnyös lehet.
A kivitelezés folyamatában nagy jelentősége lehet annak, hogy a vízszigetelés mechanikai védelmet kap a hőszigetelés elhelyezése után: az XPS anyagra akár állványokat is lehet állítani, a tetőre kerülő gépészet elhelyezéséhez szükséges anyagokat, berendezéseket, szerszámokat is el lehet helyezni rajta. Hasznosított tetők – terasztetők, zöldtetők – esetében pedig a későbbi funkció szempontjából is fontos, hogy a rétegrend teherbíró, a vízszigetelés védett legyen.
Alapvetően ezekben az esetekben érdemes tehát fordított rétegrendű tetőt kialakítani:
• ha nagy hőtároló tömegű (jellemzően: vasbeton) födém épült,
• ha sok, illetve nehéz gépészeti berendezés kerül a tetőre (és emiatt jelentős a kivitelezési és karbantartási forgalom),
• valamint ha hasznosított tető – zöldtető, parkolótető, nagyobb közönségforgalmú terasztető – épül.
A Ravatherm XPS beépítése során az alábbiakra érdemes figyelni:
• legyen attikafal,
• legyen megoldott a belső vízelvezetés,
• megfelelő anyagválasztás (típus, vastagság; érdemes a vízszigetelést teljes felületű lángolvasztással rögzíteni a födémhez),
• megfelelő lejtésképzés,
• a leterhelés és a hőszigetelés között vízterelőfólia vagy geotextília beépítése.
Vélemény, hozzászólás?