A hőszigetelés anyagának és vastagságának helyes megválasztása egyre fontosabb szerepet tölt be már az épület tervezési fázisában. Az adott telken létesíthető ház hasznos alapterületét és homlokzatmagasságát is befolyásolhatja. Egy kiélezett helyzetben, amikor a teljes beépíthető terület kihasznált, az épületet át kell tervezni, vagy ami még rosszabb, a kivitelezés fázisában már lehet, hogy csak bontással és újraépítéssel lehet megfelelni a jogszabályi követelmények energetikai részének.
Teljesítményalapú tervezés és RAVATHERM XPS
A teljesítményalapú tervezésnél figyelembe vett szempontok megléte esetén a hőszigetelőanyag vastagságának meghatározása, a hőtechnikai- és energetikai méretezések szabályai szerint történik. Nincs ez másképp a RAVATHEM XPS hőszigetelések esetében sem.
Tudni kell, hogy az XPS hővezetési tényezője a gyártott vastagság függvényében némiképp változik. 80 mm-től 0,02 W/mK értékkel mérséklődik, azaz nő a termék hővezetési tényezője, azaz a λ (W/mK) értéke. A λ érték a RAVATHERM 300 SL (sima felületű) és a RAVATHERM 300 WB (mintázatos felületű) esetében 60 mm-ig 0,033 W/mK, 80-280 mm között 0,035 W/mK. A nagyobb anyagvastagsági igény esetére (100 mm felett) a hőszigetelést többrétegű, ún. hegesztett technológiával gyártjuk, azaz gyárilag, saját anyagával, hegesztéssel kerülnek többszörözésre a lemezek. A RAVATHERM XPS hőszigetelő lemezek hőszigetelő teljesítménye – köszönhetően a XXI. századi hegesztési csúcstechnológiának – a teljes vastagsági tartományban kiváló, kiemelkedő az egyéb hasonló anyagokkal szemben.
A RAVATHERM XPS helye
A különböző hőszigetelő anyagok között (XPS – EPS – MW – GW – PUR-PIR…) alig van energetikai különbség1, miközben a hővezető képességen (λ értéken) túl több műszaki paraméter2 értékelése szükséges ahhoz, hogy mindenhova ne csak a pl. az „U” (hőátbocsátási tényező) követelményeket kielégítő elégséges, hanem a leginkább megfelelő anyag kerüljön. Az kijelenthető, hogy a RAVATHERM XPS zártcellás, extrudált polisztirol hőszigetelő lemezek, a tűzvédelmi követelmények figyelembe vételével, általában bárhova alkalmazhatóak. Jellemzően mégis a lapostetőkben, épületlábazatokon, talajra kerülő padlókban és pinceszintek hőszigeteléseként terjedt el3.
Ajánlott hőszigetelés vastagságok
A táblázatban megadott ajánlások, javasolt tendenciák bemutatják az elérhető hőátbocsátási teljesítményt (általános esetben) de mivel számtalan speciális- és helyi adottság lehet, ezért a rontó körülmények konkrét értékelése nélkül legalább + 10% vastagságnövelés szükséges a részletes számítások elhagyásából eredő biztonsági kockázatot ellensúlyozására. Természetesen javasolt az adott épületre, annak geometriáját és szerkezetét figyelembe véve pontosan meghatározni a hőhidak és egyéb körülményekből adódó hatások által okozott többlethőveszteséget, és a tervezett hőszigetelés vastagságát ennek megfelelően megnövelni.
A teljesítményalapú tervezésnél4 figyelembe vett szempontok megléte esetén a hőszigetelőanyag vastagságának meghatározása, a hőtechnikai- és energetikai méretezések szabályai szerint történik.
Bár a folyamat során a -valamennyi- szükséges és elégséges műszaki teljesítmény figyelembe vételekor általában az elégséges szempont kerül előtérbe (megrendelői oldalról szorított árérzékenység okán), azonban az ésszerű biztonságot sosem szabad elfelejteni és feladni.
A hőszigetelés kiválasztási szempontjai
A megnyugtatóan-, ésszerűen- és gazdaságosan biztonságos körülményt, a hőszigetelőanyag igénybevételekkel szembeni érzékenysége döntően befolyásolja. A beépítés során általában összetett igénybevételekkel kell számolni. Fordított tetőre ezért, csak zártcellás hőszigetelő kerülhet és természetesen olyan terhelhetőségű, ami zöldtetőben, parkolótetőben is megfelel. Lábazatra, ha az nem eléfalazással védett, hanem ragasztott burkolattal, vagy vékonyvakolattal készül, a zártcellás szerkezeten túl az ún. vakolattartó képesség is követelmény.
Talajon fekvő padlókban, a vízszigetelés teljesítménye szerint szükséges lehet a minimális vízfelvétel 5 biztosítása, de különösen az a teherbírás, amit a zártcellás polisztirolhabok kivételével a legtöbb hőszigetelőanyag nem tud teljesíteni.
1Természetesen az eltérő hővezetési tényezők más hatékonyságot eredményeznek azonos vastagság esetén, de összehasonlítani közel azonos λ értékű termékeket érdemes, nem elhanyagolva a különböző szerkezetű hőszigetelők, anyagszerkezetéből adódó hővezetési viselkedés-különbségeket. Pl. zártcellás és nem zártcellás, vagy „nyitott” cellás anyagok.
2Terhelhetőség, vízfelvétel, páratechnikai jellemzők, akusztikai paraméterek…stb.
3Versenyelőnyben van terepszint alatt és a hűtőházak-, hűtőkamrák falaiban.
4Milyen igénybevétellel szemben, milyen teljesítménnyel rendelkezik az anyag – „Mit tud?” – figyelembe véve számtalan rontó- és kedvezőtlenségi tényezőt, mint hőhidasság, a különböző toleranciák, nedvességtartalom és légmozgás, beépítési hiányosságok, pontatlanságok, stb.
5Olyan mértékű vízfelvétel (tartós bemerítési- vagy diffúziós mutatóval) ami nem befolyásolja számottevően a hőszigetelő anyag hőszigetelő képességét.
