A hőszigetelő anyagok rendkívül sokrétűek lehetnek. Alapanyagukban, felépítésükben, alkalmazási területeikben, fizikai tulajdonságaikban mind-mind eltérő anyagokról beszélünk. Cikksorozatunkban szeretnénk általánosságan kitérni a hőszigetelő anyagokat övező tulajdonságokra és különbségekre.
A hőszigetelő anyagokat viszonylag újabban kezdték el használni az épületekben először komfortjavító célzattal, később sokkal hangsúlyt kapott az energetikai célzatú alkalmazásuk. Ezeket az anyagokat nyilvánvalóan hőszigetelő tulajdonságuk miatt alkalmazzuk az épületállományunkban, mégis rendkívül különböző alapanyagokból, eltérő gyártási módszerrel készülnek.
Mielőtt jobban bele tudnánk menni a különböző hőszigetelések egyedi tulajdonságaiba, tisztáznunk kell néhány alapfogalmat. Mitől is hőszigetel egy hőszigetelés? A legtöbb hőszigetelő anyag szerkezeti felépítésének köszönhetően nagy mennyiségű levegőt tud magába zárni. Az anyagba bezárt levegőnek köszönhetően ezért relatíve kis hővezetési tényezővel rendelkezik.
Hővezetési tényező [(λ) W/mK]:
A hővezetési tényező számszerű értéke azt a hőmennyiséget adja meg, amely az adott anyag egységnyi keresztmetszetén, egységnyi hőmérséklet különbség hatására időegység alatt áthalad.
Épületfizikai alapfogalmak
Hővezetési ellenállás R [m2K/W]
Ez a jellemző már nem anyagjellemző, hanem a különböző anyagokból készült szerkezetekre vagy szerkezeti rétegekre vonatkozik, és adott vastagságú réteg hőszigetelő képességére utal: R=d/λ
Hőátadási tényező [W/(m2K)]
A nyugalomban lévő levegőnek nincs hőátadó képessége. A külső térelhatároló szerkezetek felületei mentén azonban a gravitáció és a szélhatások révén a levegő mozog, és kialakul a hőátadás. Minél nagyobb a légmozgás, annál nagyobb az átadott hőmennyiség.
A hőátadási tényező azt mutatja, hogy a levegő és a szerkezet egységnyi hőmérséklet-különbségének hatására egységnyi idő alatt, a szerkezet egységnyi felületére vonatkoztatva mennyi hő adódik át a szerkezet és a levegő között.
A hőszigetelésekkel szemben támasztott követelmények
A hőszigetelő anyagokat attól függően, hogy az épület mely szerkezeteiben kerülnek alkalmazásra, eltérő igénybevételek érik. Ebből kifolyólag számos különböző követelménynek kell megfelelniük, melyek lehetnek:
-Alacsony hővezetési tényező
-Méret és alaktartó adott hőmérsékleten
– Lehetőleg ellenálló vízzel szemben (épületlábazat, fordított lapostető stb.)
-A hőszigetelő anyagok és a velük érintkező anyagok között nem léphet fel korrózió (hőszigetelés vs. vízszigetelés)
– Legyen járható, terhelhető (padlószerkezet, járható lapostető, pince oldalfal stb…)
– Speciális területeken éghetetlennek kell lenni (átszellőztetett homlokzat, iparI lapostető stb.)
A hőszigetelések alapanyagától függően eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Alapanyag szerinti csoportosítás szerint lehetnek:
– szálas szerkezetű hőszigetelő anyagok (kőzetgyapot, üveggyapot stb…)
- műanyag hőszigetelések (EPS, XPS, PIR)
- újrahasznosított anyagok (habüveg, cellulóz)
- hi-tech hőszigetelő anyagok (aerogél, vákuumpanel)
- természetes alapanyagú, „öko-hőszigetelések” (szalma, fagyapot stb.)
Cikkünket az egyes hőszigetelések tulajdonságaival folytatjuk…