A minden épületre kötelezően betartandó közel nulla energiaigény határideje végül 2022. június 30-ra tolódott
A közel nulla energetikai követelmény 2021. január 1-től lépett volna életbe lakóházakra is. Mit jelent pontosan a közel nulla energiaigényű követelményrendszer és milyen épületeknek kellett eddig megfelelniük a szigorúbb előírásoknak? Mi a helyzet épületfelújítás esetén?
A TNM rendelet szerint – új épület létesítése esetén – 2020. december 31-e után minden használatbavételre kerülő épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek (vagyis a KNE követelményeinek). Ez az előírás 2020. december 30-i hatállyal egészült ki azzal, hogy ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31-ét követően kerül sor, akkor a TNM rendelet 6. mellékletében foglalt követelményeknek csak 2021. június 30. utáni használatbavétel esetén kell megfelelni. Az építtetők tehát először fél év haladékot kaptak, ez a határidő végül 2022. június 30-ra tolódott.
A kivétel nem érinti a hatóságok használatára szánt vagy hatóságok tulajdonában álló új épületeket. Ezek az épülettípusok ugyanis már 2019. január 1-je óta csak a közel nulla energiaigénynek megfelelő kialakítással kaphatnak használatbavételi engedélyt, tehát esetükben 2020. december 31-én már a szigorúbb követelmények voltak hatályban.
Mit is jelent a közel nulla energiaigényű követelményszint, az előtte levő ún. költségoptimalizált követelményszinthez képest?
- A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményekben tulajdonképpen nincs változás.
- Szigorodik azonban a fajlagos hőveszteség tényező megengedett legnagyobb értéke, amely az épület lehűlő felületének és a fűtött terek levegő térfogatának arányából számítható.
- Ugyancsak szigorúbb értékek vonatkoznak az épület összesített energetikai jellemző követelményértékére, amely az épület rendeltetésétől függően 3 csoportba osztható;
- legszigorúbb az oktatási épületek,
- majd az irodaépületek
- végül a lakó- és szállás jellegű épületek.
Itt fontos megjegyezni, hogy míg első két csoportnál az összesített energetikai jellemzőbe a világítás energiaigényét is bele kell számolni, utóbbinál ezt nem számoljuk bele.
- A fentieken kívül ugyancsak kapunk egy követelményt a felhasznált minimális megújuló energia részarányára, ami 25%. Tehát abban az esetben, ha a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek arra adottak, az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben megújuló energiából kell biztosítani.
- Szintén 2020. december 30-ai módosítás, hogy ha az alternatív energetikai vizsgálat ezt indokolja, akkor megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető, avagy kiválható a minimális megújuló részarány követelménye.
Mi a helyzet az épületfelújítással?
Lényeges, hogy ha lakóépület bővítéséről van szó, akkor 2021 januárjától változatlanul a költségoptimalizált követelményszintet kell betartani (7/2006 TNM rendelet – 5. melléklet), ami azonban nem olyan szigorú, mint a közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó előírások. Igaz ez az egyszerű bejelentéses lakóépületek bővítésére is, akkor is, ha a bővített rész 2021. január 1. (jelenlegi esetben 2022. június 30.) után lesz kész.
A kisebb felújítások, bővítések során csak a bővítéssel érintett szerkezetekkel szemben vannak követelmények, az új részt a pedig a már említett költségoptimalizált követelményszint elvárásainak megfelelően kell megtervezni és kivitelezni. A jelentős felújításoknál, bővítéseknél viszont már az egész épületet energiatakarékossá kell tenni! A RAVATHERM XPS termékek felújítás és új építés során is jelentősen hozzájárulnak a megfelelően hőszigetelt épületburok kialakításához, és így az energetikai követelmények betartásához.
A Ravago Building Solutions Hungary kft. hőszigetelő termékeivel járul hozzá, hogy minél több nem hatósági épület is már a határnap előtt el tudja érni a korszerűbb közel nulla energiaigény követelményeit, amivel értékállóbb és energiatakarékosabb épületek terjedhetnek el Magyarországon is. Úgy gondoljuk, hogy épületfelújításnál, vagy új építés esetében is érdemes a korszerűbb követelmények betartására törekedni, így nem csak a rezsiköltségeket csökkenthetjük jelentősen, de egy fenntarthatóbb jövőt is teremtünk.
forrás:
epitesijog.hu
net.jogtar.hu