Az épületet túlszigetelni nem lehet, a hőszigetelés vastagságában szinte nincsen felső korlát, természetesen az ésszerűség határait leszámítva.
Milyen vastag legyen az alkalmazott hőszigetelő lemez? Az energetikai számítások meghatároznak egy alkalmazandó hőszigetelési vastagságot, melyhez képest kevesebb nem lehet, de több igen. A kivitelezés során felmerülő építési hibák és pontatlanságok ronthatnak a beépített hőszigetelés hatékonyságán.
Az épületet túlszigetelni nem lehet, a hőszigetelés vastagságában szinte nincsen felső korlát, természetesen az észszerűség határait leszámítva. Az alsó határok, minimumok meghatározásához figyelembe kell vennünk az aktuális energetikai követelményeken kívül egyéb gazdasági körülményeket, ami az adott épület esetében az optimális vastagság komplex szemlélet alapján.
A hőszigetelés vastagságának meghatározása esetén feltételezzük, hogy az adott épületszerkezeti egység terv szerint és megfelelő pontossággal, gondossággal kerül megvalósításra. A különböző építési pontatlanságokból, felújítások esetén meglévő adottságokból adódó kedvezőtlen kialakítások nagyban befolyásolják a hőszigetelés vastagságának végleges meghatározását.
Egy példa: panelépület homlokzati hőszigetelése. Szinte általános, hogy a panel homlokzatokon az illesztési pontatlanság meghaladja a Teljes Hőszigetelő Rendszerek (THR-ek) a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) Műszaki-, ill. Kivitelezési Irányelvében a Rendszergazdák által meghatározott +/– 5 mm-t. A kivitelezés során gyakran fellépő HIBÁS gyakorlat, hogy nagyobb síktól való eltérések kiegyenlítésére a hőszigetelés felragasztásának ragasztóvastagságával próbálják kiegyenlíteni a síkbeli különbségeket, nem ritkán 2-4 cm ragasztóvastagsággal. Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó Irányelvek a felragasztás ragasztóvastagságát 1 cm-ben maximalizálják! A helyes megoldáshoz a hőszigetelő táblák 1-1 centiméterenkénti vastagság-változtatásával (zsinórozás mellet) kell kiegyenlíteni az eltérést olyan módon, hogy a ragasztóvastagság sehol ne haladja meg az 1 cm-t. Kérdés: milyen vastag legyen az alkalmazott hőszigetelő lemez? Az energetikai számítások meghatároznak egy alkalmazandó hőszigetelési vastagságot, melyhez képest kevesebb nem lehet, de több igen.
Hol legyen a hőszigetelés vastagsága a számítás szerinti; az általános síkból kiálló, vagy attól beugró helyen?
Két lehetőség kínálkozik:
1. A homlokzati síkból legjobban kiálló helyre kerül a tervezett vastagság és valamennyi annál beljebb eső felületre megnövelt hőszigetelési vastagság kerül.
2. Súlyozott átlagszámítással meghatározásra kerül a síktól való eltérésből adódó vastagsági tartomány és annak megfelelően a kiálló helyen némileg vékonyabb, míg a beugró felületegységeken vastagabb hőszigetelést kell elhelyezni. Ha nem ilyen megoldások készülnek, akkor vagy nem lesz a végleges, vakolt sík megfelelően egyenletes, vagy nem teljesülnek az energetikai számítási feltételek, ennek pedig garanciális, értékcsökkentő, kötelező javítási vonzatai lesznek.
Az XPS hőszigetelés alkalmazása homlokzati falakon főleg a lábazaton, illetve hőhidas szerkezeten ajánlott. Ezeken a felületeket a hordozó alap egyenetlensége ugyanazokkal a problémákkal járhat, mint a panelfalakon. Kisebb lábazati magasságok esetén ha a függőleges differenciák nem is jelentősek, vízszintesen annál inkább, amely esetekben ugyanaz a helyes síkkiegyenlítés megoldás, mint az említett függőleges panelfalakon. A hordozó alapfelületek rendkívüli egyenetlensége nem csak a falakon tapasztalható, de padlókban, födémeken is.
Ilyen helyeken nem a hőszigetelés vastagságával célszerű operálni, helyette az alap egyenetlenségét kell megszüntetni pl. kiegyenlítő esztrichhel, vagy egyszerűen léccel megfelelő síkba lehúzott alapvakolattal.
A hőszigetelésről megtérülés szempontjából kijelenthető, hogy új építés esetén érdemes a minél magasabb energetikai besorolást célba venni. Ekkor éri meg ugyanis legjobban az építési beruházás, mivel az évek alatt az üzemeltetés során a plusz hőszigetelés jelentős megtakarítást eredményez, valamint a későbbi jelentősebb felújítás szükségességének határidejét is kitolhatjuk.
Felújítási munkálatoknál is kettéválasztható az értékelés: 1. energetikai célú az utólagos hőszigetelés, vagy 2. állagmegóvási, valamint megfelelő komfortbiztosítási célú a felújítás. Állagmegóvás alatt -jelen esetben- értsük a nem kívánt párakicsapódások meglétének megszüntetését, ezáltal -többek között- a penészesedések megszüntetését. Komfortbiztosítás alatt pedig a megfelelő hőérzet biztosítását. (a belső léghőmérsékletnél ne legyen nagyobb a felületi hőmérséklet eltérése +/– 2 oC-nál; padlón, belső falfelületen, mennyezeten).
Általános megtérülés-számítási gyakorlat, hogy ami 10 évnél hosszabb időt eredményez, azt ilyen szempontból nem érdemes értékelni.
Mivel minden eset kisebb-nagyobb mértékben eltérő, ezért általánosítani könnyelműség volna adott épületszerkezeti egység valamennyi adottsága-, környezeti feltétele- pontos ismerete/meghatározása nélkül, e helyett tekintsük át a legjellemzőbb épületrészeket az oda ajánlható legkisebb hőszigetelési vastagságokkal:
lapostetőn min. 22 cm, ajánlott: 28 cm
magastetőn
min. 22 cm, ajánlott: 28 cm
talajon fekvő padlóban min. 10 cm, ajánlott: 16 cm
épület alatt
min. 10 cm, ajánlott: 16 cm
hőhidakban
min. 8 cm, ajánlott: 12 cm
lábazaton, pincefalakon
min. 14 cm, ajánlott: 20 cm
Fontos megjegyezni, hogy passzívházak, illetve energetikailag igényesebb épületek esetén ennél is vastagabb hőszigetelés beépítése.
A hőszigetelés vastagságának meghatározása sok tényezőtől függ, amelyben mindenképpen megfelelő felkészültségű szakember(ek) bevonása ajánlott.
Vélemény, hozzászólás?