A kiegyezést követően fővárosunk Pesti oldala lendületes fejlődésen ment keresztül, ekkor rendelkeztek a Lánchíd környékének és a vár alatti terület rendezéséről. 1875-1883 között épült meg a neoreneszánsz Várkert Bazár Ybl Miklós tervei alapján, amely kiegyensúlyozott szépségével a mai napig a Duna pesti oldalát ékesíti. A mára már Világörökség részévé nyilvánított, romantikus építészetet képviselő létesítmény eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, később a kultúrának adott teret.
A második világháború súlyos károkat okozott az épületben, melynek állaga az 1961-től ott működő budai Ifjúsági Park üzemelése során tovább romlott. Az épületegyüttes életveszélyessé vált, így 1984-ben be kellett zárni, amely további amortizációhoz vezetett, nem véletlenül volt 1996 óta a világ egyik legveszélyeztetettebb műemléke.
A Várkert Bazár felújításra számos terv készült, végül a fejlesztés 2011-ben indult el. „A projekt megvalósítása során 8 988 négyzetméter nagyságú épületegyüttest újítottak fel, a mélygarázzsal együtt 17 722 négyzetméternyi új területet építettek hozzá és 8 734 négyzetméter nagyságú kertet és udvart alakítottak ki.”
Az építkezés során fontos volt, hogy ennek a sokat látott épületnek minden részletét megőrizzék, az eredeti építészeti elképzelést a lehető leghűebben adják vissza. Mivel a funkcionális bővítés miatt a föld alá új épületrészek kerültek beépítésre, a kertek, sétányok, lépcsők alatt szinte mindenhol fűtött, vagy temperált használati terek jöttek létre, így a felújított épületegyüttes udvarain, kertjeiben sétálva szinte mindenhol, még a feljáró lépcsőknél is kék hab, azaz RAVATHERM XPS hőszigetelés felett lépked a látogató.
A terepszint alatt jelentős mértékben kibővített épületegyüttes nem kis kihívás elé állította a szigetelő szakmát is. Helyenként 10-15 m mélyen dolgozva kellett az épülő mélygarázs és közönségforgalmi terek tökéletes vízszigetelését elkészíteni, majd gondoskodva a szigetelés folyamatos védelméről szakaszos mellétöltéssel és tömörítéssel süllyedésmentesen feltölteni az újonnan készült épületrészek melletti réseket a korábbi terepszintre.
A szigetelés tervezésekor korunk igényeihez igazodva, természetes szempont volt az épületrészek megfelelő hővédelmének biztosítása is. A tervezők olyan hőszigetelést keretek, mely képes elviselni az ébredő összetett igénybevételeket és egyben alkalmas a vízszigetelés megfelelő mechanikai védelmére is. A beépített hőszigetelésnek, alakját megtartva, el kell tudni viselnie a helyenként 10-15 m vastagságú visszatöltött föld nyomását és meg kell védenie a vízszigetelést az esetleges sérülésektől. Mivel a hőszigetelés egyben az épületszerkezet legkülső rétege, így a talajjal érintkezve közvetlen nedvességhatásnak is kitéve kell feladatát hosszú évtizedeken keresztül ellátnia. Ezen összetett igényeknek megfelelő anyagot keresve esett a választás a RAVATHERM XPS zártcellás polisztirolhab hőszigetelő lemezekre.
A zártcellás polisztirolhab – nyomószilárdság függvényében – akár 24 m mélyre is beépíthető. A teljesen zárt anyagszerkezet biztosítja az anyag vízállóságát. A hőszigetelő táblák tartósan nedves körülmények között sem vesznek fel számottevő mennyiségű vizet, ezért kiváló hőszigetelő tulajdonságukat még ilyen extrém körülmények esetén is megtartják.
Mivel a Várhegy gyomrában létesített új épület a terület adottságait maximálisan kihasználva, a felszín alatt teraszos kialakítással követi az eredeti terepszintet, a termikus burok folyamatosságát biztosítandó a hőszigetelés is függőlegesből vízszintesbe fordulva és vissza, követi az épület változó helyzetű határoló felületeit. A vízszintes részek természetesen a klasszikus fordított tető szerkesztési elvei szerint kialakítva, hőszigetelés közvetlen a vízszigetelésre fektetve, nem nedvszívó geotextíliával és leterhelő réteggel – zöldtető, terasztető – fedve készültek.